MAGUNKRÓL

A múltszázad közepének rendkívüli eseménye - a II. világháború - után szükségessé vált a hadirokkantakkal és sérült emberekkel való törődés, gondoskodás. Az állam saját tulajdonú vállalatokat hozott létre, Budapesten, Szegeden, Pécsett és a nagyobb létszámúak már több mint 50 éve, ma is működnek.

A társadalmi változások lehetővé tették, hogy - elsősorban a nagyobb városokban -, szociális foglalkoztatókat alakítsanak.

 A század utolsó két évtizedében már jelentős számban működtek a fogyatékossággal élő emberek civil szervezetei (egyesületek), néhányan a tagjaik rehabilitációs foglalkoztatására vállalkozásokat alapítottak. Ezzel nemcsak munkalehetőséget biztosítottak, hanem jövedelemhez juttatták őket, sorsuk alakitóivá válhattak.

Az állam a rehabilitációs foglalkoztatást anyagilag is támogatta és jelenleg is támogatja. Mértékét az első években még cégenként (külön-külön történő egyeztetés után) egyedileg határozták meg. A növekvő számú cégekkel való törődés az állami szerveknek is növekvő többletmunkát jelentett.

A munkaadók körében ekkor már igénnyé és szükségessé vált az összefogás, a közös érdekek egyeztetése és képviselete.

1989. november 28.-án kilenc célvállalat, 11 szociális foglalkoztató és két célszövetkezet megalapította a Védett Szervezetek Országos Szövetségét.

Ezt a minisztériumok is szívesen fogadták, mert a közös cél: a sérült emberek foglalkoztatása érdekében már nem kellett minden munkaadóval külön-külön tárgyalni, érdekképviseletüket a szövetség látta el.

A VSZOSZ kezdetektől fogva elismert partnere az állami vezetésnek és minden időszakban számítottak véleményére, javaslataira.

Az egyes kormányzati ciklusokban -a változó szervezeti felállások miatt- (minisztériumokat-, hivatalokat-, összevontak, átszervezték és ezzel együtt jelentősen változott a személyi állomány is) újra-, és újra fel kellett építeni a kapcsolatokat. Ennek ellenére szövetségünk érdekképviseleti munkája ezekben az időszakokban is töretlen volt. Megfelelő átmenetet, folytonosságot biztosított az elnökség összetétele, mert mindig voltak közöttük olyanok akik a korábbi időszakokban is funkcionáltak.

Az állam részéről egyfajta folytonosságot eredményezett, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásáról, foglalkoztatásáról, szociális biztonságáról szóló rendelet 1983-tól 1997-ig volt hatályban.

Ezt követően -különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás után- megindult a megváltozott munkaképességűekkel való foglalkozás rendszerének átalakítása, a korábbi miniszteri rendeletet 2005-ben kormányrendelet, 2012. évtől pedig törvényi szabályozás váltotta fel.

Ezen speciális céllal alakult és működő gazdálkodó szervezetek az előző évtizedben zajló gazdasági válság (és a jogszabályi változások) hatására jelentős számban megszűntek, ezt követően azonban csak kisebb létszámot foglalkoztató munkaadók alakultak.

Szövetségünk folyamatosan azért küzd, hogy az alapítói szándék szerint megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatását végző munkaadók – a társadalmi igényeknek megfelelően – hosszútávon tovább működhessenek, ehhez szükséges és elegendő állami támogatást nyújtsanak, állami-önkormányzati megrendelésekkel növekedhessen saját piaci bevételük és ilyen feltételek mellett eredményesen tudják végezni a rehabilitálható egészség károsodott személyek nyílt piaci munkavállalásra való felkészítését, illetve saját kereteik között hosszú távon legyen lehetőség a tartós foglalkoztatást igénylők alkalmazására. Bízunk abban, hogy ezen az uton haladva további eredményeket érhetünk el. Valljuk: e témában bárki bármikor lehet saját maga, vagy hozzátartozója ismerőse által érintett.

LEGYÜNK MINDIG EMPATIKUSAK, SEGÍTŐKÉSZEK, TENNI AKARÓK!

2017. március 01.